• facebook
  • twitter
    Tweet
  • google+
  • in

Mint mustban az erjedés

Az öregedés észrevétlenül elszigetel minket. A végén csak a fájdalom dobogó boksája marad a szeretet máglyája helyén a szívünkben.

Lassan indult mint mustban az erjedés
észrevétlen kis rezzenésekkel
mint nyirkos lakásban terjedő penész
miről hallgat a lódító bédekker
először nem ment az álláskeresés
csak a reményt s hitedet vették el
hogy várhat még igaz elismerés
s mindenhonnan nem csak kitessékel
a fiatal hím a buja nőstény
kiken nem fog az idő vasfoga
szántak sajnáltak ahogy egyre több vény
tartott csak életben s a szürke fény
kimosta színeid nem maradt hona
boldog emléknek így ölelt át a kény

- írtaFarkasAndrás

2025.09.22

állásvesztés elszigetelődés magány nyugdíjas öregedés reménytelenség


Kapcsolódó Cikkek

Túlélet Velencében 12

A lakók füstje azóta megállt, összetömörült, megdermedt a város fölött.
bővebben »

Ajánlom


Közösködjünk



Ajánlom figyelmedbe


Ha csacsogni támad kedved...


Tweets by @Dr_Farkas
RSS