Hiába tudod, a dopamin játszik
Veled, nem vezérel bölcsen hűs elméd,
Lobognak mint festett keleti kelmék
Kedvesedről az emlékképek, s látszik
Nincs esélyed, hogy másként láthasd őket
Mint e színpompás égi ragyogásban
Hol beszéd nincs, csak ámult dadogás van
S a tündökléstől nem láthatsz más nőket
Hiába tudod, furfangos vegyszerek
Rendeznek vad dáridót tudatodban
S imára késztetnek mint ős kegyszerek
Hozzá, ki istennőd a szerelemben
S mindenkor mindenütt tebenned ott van
Ne állj ellen e rövid kegyelemben

2025.08.18
|
|
|