Nyugdíj melletti munkavégzés és közteher-viselés

Rengeteg olvasóm kérdezi, hogyan vállalhatnak munkát vagy folytathatnak vállalkozói tevékenységet nyugdíjasként, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőként, milyen szabályokat kell figyelembe venniük és milyen közterhek terhelik az így megszerzett jövedelmüket.

Két alapvető csoport munkavégzéséről lehet szó:

a) saját jogú nyugdíjasok

b) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők (a munkavégzés szempontjából ide tartoznak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek mindaddig, amíg be nem töltik a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt)

Ezen felül el kell különíteni a munkaviszonyban, illetve hasonló jogviszonyokban történő foglalkoztatás és a vállalkozási jogviszonyban végzett keresőtevékenység szabályait.

Munkaviszony

a) Saját jogú nyugdíjasok

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki

öregségi nyugdíjat vagy
rehabilitációs járadékot kap, illetve
a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy
növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor a versenyszférában semmilyen korlátozás (korhatár, jövedelemhatár, munkaidő-korlát) nincs.

A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását azonban mindaddig szüneteltetik, amíg e jogviszonya fennáll.

Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas

közalkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
közszolgálati jogviszonyban,
bírói szolgálati viszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban,
fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,
vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonya esetén fizetendő közterhek

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén

a munkáltatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást,
a nyugdíjasnak munkabére alapján le kell rónia 16% személyi jövedelemadót, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot.

Ha a nyugdíj folyósítása szünetel (például azért, mert a közszférában kezd el dolgozni), a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.

A saját jogú nyugdíjasnak semmilyen esetben sem kell megfizetnie a 1,5% munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

a munkáltató közteher-költsége: 28,5%,
a nyugdíjas munkavállaló közteher-költsége: 30% (illetve 33%, ha a nyugdíj folyósítása szünetel).

b) Nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők munkavégzése esetén fizetendő közterhek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

- Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 101.500 Ft x 18 = 1.827.000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

- Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást.

Az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27% - 14,5% = 12,5%). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti:

a munkáltatót terheli: 27% szociális hozzájárulási adó, 1,5% szakképzési hozzájárulás,
a munkavállalót terheli: 16% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék. Kedvezményt csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik - a saját jogú öregségi nyugdíjashoz hasonlóan - szintén nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

a munkáltató közteher-költsége: 28,5%
a munkavállaló közteher-költsége: 34,5% (kivéve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeket, az ő esetükben a közteher 30%)

image-gallery

Vállalkozási jogviszony

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet

saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá
az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás idén havi 6.810 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni. 

Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülnek, e tekintetben nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (addig, amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Ha az ilyen vállalkozó nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a közterheket.

A kiegészítő tevékenység alapján a nyugdíjjárulékot

a társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét,
átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem,
az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pedig az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka

után fizeti meg.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózók tételes adóját (kata) választja, akkor kisadózóként havi 25.000 Ft tételes adót kell lerónia, amivel eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségének is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a kivett jövedelemtől független.

Ha egy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonyban is dolgozik – amely több munkaviszonyból is összeadódhat –, akkor a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha a kiegészítő tevékenységet egyidejűleg több jogviszonyban is folytatja a vállalkozó, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyben kisadózó vállalkozóként is dolgozik, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásából kivett jövedelmet csak 10% nyugdíjjárulék terheli. (Az egészségügyi szolgáltatási járulékot azért nem kell megfizetni, mivel a kisadózó vállalkozás tételes adója mentesít a járulékok, így az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége alól.)

Nyugdíjnövelés

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Figyelem! A növelést a nyugdíjbiztosító nem intézi hivatalból! A nyugdíjasnak kell írásban benyújtott kérelemben igényelnie!

A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz.

A kérelemhez csatolni kell a naptári évben elért nyugdíjjárulék köteles keresetre, jövedelemre vonatkozó igazolásokat.

Jó munkát kívánok!